5. fejezet-Búcsú.

3 héttel később...

Harry szemszöge

Eljött a nap amikor el kell búcsúznom tőle.3 hetet teljes mértékben együtt töltöttünk.Szeretem,de mi lesz ha nem bírja ki a kapcsolatunk?Pár óra múlva indulok és ha elveszítem, én azt már nem élném túl.Ezekkel a gondolatokkal másztam ki az ágyam kényelmes menedékéből és kezdtem készülni. Magamra kaptam a fekete nadrágomat fehér pólóval  kocsiba ültem,és indultam is Helenához.

Helena szemszöge

Hát eljött a nap amikor búcsút intünk egymástól,és lehet újra a szerelemtől is.Kitudja hogy ki bírjuk-e 2 hónapig.Szeretem,mindennél jobban,de félek,félek hogy újra megcsinálja velem amit ezelőtt.Egy ölelő kar rángatott ki a gondolataimból, amit rögtön viszonoztam.Kis idő múlva eltávolodtunk egymástól, és mélyen könnyes szemeimbe nézett.

-Mi a baj Édes?-kérdezte.

-Ma búcsúzunk,és félek nem bírja ki a kapcsolatunk.

-Bízol bennem?-kérdezte mély hangon, ami nagyon megrémisztett.

Lehajtottam a fejem,nem mertem szemeibe nézni. Nem bízok még teljesen benne,nagyon szeretem de tudom,hogy bármikor itt hagyhat akármelyik lányért. 

-Sosem hagynálak el.-nyúlt állam alá.- Mintha olvasott volna a gondolataimban.-Bízz bennem kérlek.

-Harry-kezdtem fájdalmas mondanivalómat- Jobb lenne ha addig míg elmész szakítanánk,és ha vissza jössz,esetleg újra kezdhetjük,de így nem jó,hogy el mész Párizsba és kitudja kivel szűröd össze a levet, szóval..Harry-néztem szemeibe amiben könnyek csillogtak.

-Helena biztos ezt akarod?-kérdezte elcsukló hangon.

-Igen.

-Legyen úgy ahogyan te szeretnéd.-mondta majd egy kövér könnycsepp gördült végig arcán.-Megcsókolhatlak?-hangja remegett,bizonytalan volt. Egy világ tört össze bennem hogy így kellett lássam.

Apró bólintásom után közeledni kezdtem felé,majd ajkaink eggyé vált.Percekig csókoltuk egymást,egymás karjaiba burkolózva.Lassan, szenvedélyesen csókolt.Éreztem benne minden szeretetet,de hagytam elmenni.Nem akartam hogy lelki ismerete legyen ha egy lány megtetszik neki.Tudtam hogy vissza jön hozzám, és újra egy párt fogunk alkotni. Vagyis remélem. Utolsó puszit nyomott ajkaimra, majd felállt s kisétált. Hangos zokogásba kezdtem mikor megbizonyosodtam róla hogy elment.

Harry szemszöge

Fájt.Minden egyes szava fájt. Elveszítettem újra.Haza indultam és összeszedtem már bepakolt bőröndjeim, amiket bevágtam a kocsimba.Elképesztő gyorsasággal haladtam a reptérre mivel késésben voltam.Amint odaértem előkotorásztam jegyeim és indultam is a repülőhöz.Sikeresen átjutottam minden vizsgálaton,telefonomat kikapcsoltam és zsebembe tettem.

***

Több órás út vezetett Párizsba,amint fölé értünk gyönyörű tájat véltem megcsodálni. Leszállás után fogtam egy taxit bediktáltam a Hotel címét és indultunk is.A recepciónál kikértem a kulcsaimat és elmentem megkeresni a  szobám.Gyönyörű rálátásom volt Párizsra. Hatalmas üvegajtó vezetett ki az erkélyre gyönyörű,és otthonos volt..Volt egy szoba hozzá tartozó fürdőszobával és egy hatalmas nappali,ami az erkélyre vezetett ki.kilépve ott megpillantottam a csodás várost.

Nagyon fáradt voltam ezért használatba vettem a hálószobát, és perceken belül már az álmok világában jártam.

Nem lett hosszú rész.Bocsi hogy késtem vele,nem volt időm sajnos írni.Remélem elnyerte tetszéseteket.HA jártatok itt véleményeket várom.

xxTxx♥

4. fejezet.Boldogság?Nem-nem sokáig.

Sziasztok:) amint ígértem új rész:) próbálom hosszúra de nem mindig sikerül:) ez a szokottnál picit hosszabb lesz.remélem tetszeni fog:)
Jó olvasást: xxTxx♥

Harry 

Szívbeteg? Mióta? Ez hogyan történt? Nagyon aggódom.

-M-mióta?

-Amióta elmentél.-hangja remegett,félt.

-Mi történt?

-Belekeveredtem egy rossz társaságba-mondta,már könnyeivel küszködve.-Elkezdtem cigizni,drogozni,anyáékat teljesen kikészítettem.-mondta már zokogva.

Megszorítottam bátorítóan a kezét és folytatta.-Túl adagoltam magam,és kórházba kerültem,2 hétig voltam kómában.Felébredtem és elmondták hogy a szívem nehezen bírta,és szerencse hogy felébredtem.

-Csss.-csitítgattam a mellettem ülő zokogó lányt.-Minden rendben lesz,velem biztonságban vagy.

Elkezdtem lecsókolgatni könnyeit mire ő mosolyogni kezdett..Annyira hiányzott..

-Mosolya.

-Nevetése.

-Elpirult arca.

-Ő.

Taylor csak valami ,,játék" volt hogy tudjam elfelejteni Helenát..De nem,nem sikerült.

És most itt vagyok vele,akit igazából szeretek..Holnap elmondom neki hogy pár hét múlva elutazom.Félek a reakciójától.Remélem várni fog rám.

Helena 

Harry valamin nagyon elgondolkodott.Nagyon szomorúnak tűnt.

-Harry.-szóltam neki halkan amire rögtön rám kapta tekintetét.

Gyönyörű smaragdzöld tekintetét sajátomba fúrta.Teljesen elvesztem bennük.

-Helena-nevetett-Mi ilyen érdekes?

-Semmi-semmi csak olyan szép szemeid vannak-mondtam mosolyogva.-De nem ezt akartam mondani hanem, min gondolkodtál az előbb ennyire?

-Ööö-elgondolkodott picit...-Harry mondd már,megijesztesz!

-3 hét múlva el kell mennem üzleti útra.

Az ütő majd megállt bennem.

-Micsoda?Ne most jöttünk össze és újra itt hagysz?-mondtam könnyeimmel küzdve.-Mennyi időre?

-2 hónap.

2 hónap.2 hónap újra Harry nélkül..Nagyon félek hogy nem bírja ki a kapcsolatunk.

-És hová mész?

-Párizsba.

-Harry én nem akarom hogy elmenj!-mondtam a mellkasába.Felsőjét áztatni kezdték könnyeim.

-Visszajövök hozzád! Kibírjuk! Minden este hívlak! Vegyük ezt egy tesztnek,hogy mennyire bírja a kapcsolatunk-mondta már-már ő könnyekkel teli szemmel.

-Kibírjuk!-mondtam.-De addig minden nap minden percben együtt leszünk!

-Úgy lesz!-mondta.

-Elmentem lezuhanyozni-mondtam pimaszul, össze szedtem cuccaim és bementem a fürdőbe..

gyorsan végeztem hajamat megtöröltem,összekötöttem,és sietősen magamra kaptam a pólómat és rövidnadrágomat.Mikor kiértem Harry az ágyon feküdt egy boxerben.

Odasiettem az ágyhoz és befeküdtem mellé.Karjait átfonta derekam körül szorosan magához húzott, és így aludtunk el.

Szeretem.Nagyon-nagyon szeretem..Végre itt van velem,de rossz belegondolni hogy 3 hét múlva elmegy,de a legrosszabb hogy 2 hónap múlva jön vissza.

3.Fejezet.-Együtt.

Kész a fejlécem is:) Ez sem lett valami hosszú:/De nem akartam egymásba sűríteni sok mindent.Nem akarom még az elején kitálalni mindennel.(Bocsiakésésért,és szerdán ha minden jól megy újabb rész:)) Szóóval:
Jó olvasást.
Puszi:xxTxx♥

 Helena 

Együtt futottunk.Olyan jó érzés volt újra mellette lenni 4 év után..Mindig szeretem..De nem dobom be a derekam ilyen hamar..Harry zökkentett ki gondolataimból :
-Helena figyelj.-lassítottunk és egy közeli padhoz vettük az irányt.
-Én még mindig szeretlek,nem akarlak elveszíteni.
-T....
-Csssss..Taylorra azt hittem el tudlak felejteni de nem.-mondta,miközben gyönyörű zöld szemei könnyektől csillogtak.Annyira megsajnáltam..De hisz szeretem..
-Harry,kapsz egy esélyt. UTOLSÓ.-erről ennyit hogy nem dobom be a derekam..
-E-ez most komoly?
Szemei ragyogtak. Ahj de jó pasi..
-Igen.
Lassan kezdett közeledni ajkaim felé,aprót bólintottam, mire ő ajkait rátapasztotta az enyémekre.
-Örökké szeretni foglak-mondta,majd arcon puszilt.
És siettünk is haza.

Harry 

Ez a csók Helenával tökéletes volt.Érzem hogy csak ő kell.De nemsokára el kell mennem,és félek hogy kibírja-e a kapcsolatunk.Pontosabban 3 hét..3 hét és itt hagyom a szerelmemet újra.

-Harry,kérlek álljunk meg!

-Mi a baj?-kérdeztem ijedten

-Nem vagyok jól.

-Mi fáj?Mondd már!

-Majd otthon elmesélek mindent.
Felkaptam ,,menyasszonyi stílusban"és hazáig rohantam vele.

***

-Mi történt??-rohant Helena anyja hozzám.-Mit csináltál vele?
-Anya semmit nyugi csak kicsit rosszul lettem.-Mondod vagy mondjam?-kérdeztem Harrytől aki még mindig a karjában tartott.
-Anya újra együtt vagyunk!-mondtam majd megcsókoltam.
Mi-micsoda?
Elmondtunk neki mindent és felmentünk a szobába.-Na most meséld el mi volt ez a rosszullét.
-Szívbeteg vagyok Harry.

2 fejezet.-Találkozás.

Sziasztok:) Vasárnap van ezért hozom a 2.részt(: Remélem tetszeni fog..Lehet hogy változtatok a rendszeren és 3-4 naponta fogom hozni a részeket mert így lehet sok idő:) Nem lett olyan hosszú.:( Na nem húzom az időtöket.Jó olvasást.
                                                                                                                      Puszi.xxTxx♥

Harry szemszöge

Eljöttem hozzá.Itt állok a suli előtt.Láttam rajta hogy észrevette hogy ott állok.elindult a park felé.

Gyorsan szedte lábait,szinte már futott.Kivágtam a kocsi ajtaját és siettem is hozzá..Könnyű volt útól érni,megfogtam vállát amire reflex szerűen megfordult.

-Mit keresel itt?-kérdezte félénken.

-Téged.

-Miért?Nem szakítottál Taylorért velem?Akkor menjél is vissza hozzá!-mondta már zokogva.

Szívem majd kettészakadt szavai hallatán,mire sikerült kiszállnom gondolataimból ő már messze futott..Futott előlem.Leültem egy padra és gondolkodni kezdtem.

-Mit tettem?

-Miért kell állandóan a férfiasságomra hallgatnom?

-Miért kellett ilyennek lennem?

-Miért hagytam itt egy szőke libáért?

Annyira szeretem.De mindent elszúrtam.

Helena

Ott volt a suli előtt.Annyira féltem ezért megindultam gyorslépésben a park irányába.

Ajtócsapódás,léptek és egyszer egy hatalmas kéz a vállamon amire reflex szerűen fordultam.

Szembe találtam magam vele.Gyönyörű smaragdzöld szemeibe lógtak fürtjei..Észbontóan nézett ki.Minden erőmet összeszedve rákérdeztem.

-Mit keresel itt?-kérdeztem.Magabiztosnak akartam tűnni,de nem sikerült.Félelem hallatszott hangomból

-Téged.
-Miért?Nem szakítottál Taylorért velem?Akkor menjél is vissza hozzá!-mondtam neki zokogva.
Láttam hogy elgondolkodott, így előnyt nyerve halkan hátráltam,majd futásba kezdtem.
A park végéről visszatekintettem..Borzasztó. Harry a padon ült lehajtott fejjel. Ha a szívemre hallgattam volna visszamentem volna hozzá,és mindent megbocsátottam volna neki..De most az eszemre hallgattam és elindultam haza.


***


Otthon anya a konyhában sürgött,vacsit készített.
-Megjöttem!!-kiabáltam
-Helena kicsim mi történt veled? Miért sírsz?
-H-Harry Londonban van.
-Honnan tudod?-kérdezte aggodalmasan?
-Találkoztam vele.De anya én most megyek fel átöltözök és elmegyek futni.
-Rendben-Mondta és sietett vissza a konyhába.
Felsiettem és magamra kaptam egy hosszú gatyát és egy kapucnis melegítő felsőt és indultam is lefelé.
-Vigyázz magadra- kiáltotta anya.

***

Mikor kiértem a parkba Harry még mindig ott volt.Elkezdtem nyújtani mire karokat éreztem magam mögött.
-Hogy-hogy visszajöttél-kérdezte pimaszul.
Ó de hiányzott ez a mosoly
-Jöttem kiszellőztetni a fejem.
-Fussunk együtt- mondta,majd összekulcsolta ujjainkat.

(Ha elolvastad hagyj nyomot magad után.(: egy-egy tanács jól esne...és írjatok véleményt a részről,hogy érdemes-e folytatnom.Puszii:xxTxx♥)